Humán papillómavírus = HPV gyakori vírus, közel száz törzse ismert. Ebből kb. Negyven fertőzheti meg a nemi szerveket. Tizenöt játszik szerepet a méhnyakrák kialakulásában. Ezeket a daganatkeltő (onkogén) vagy magas kockázatú (high-risk) csoportba soroljuk. Közülük a legjelentősebb kettő a 16-os és 18-as típus az összes méhnyakrák több mint 70 %-át okozza.

Más törzsek bőrelváltozásokat okoznak nem csak a nemi szerveknél, főleg szemölcsszerű kinövéseket.

A HPV fertőzhet nemi aktus során, bőrfelületek érintkezésével, illetve a szülés során átadódhat az anyától újszülöttjének. Ebből következik, hogy az óvszer nem nyújt teljes védelmet. A high-risk vírus okozhatja a végbél, a külső nem szervek, a pénisz, a száj és garat, valamint a nyelőcső rosszindulatú daganatát.

A HPV high-risk vírus fertőzés az esetek 70-80 %-ban a szervezet immunrendszerének hatására meggyógyul pár év alatt. A maradék esetekben a vírus tartósan megtalálható a méhnyakon, és elindíthatja a folyamatot a méhnyakrák irányába. Enyhe, közepes súlyos dysplasia, CIN I, II, III (cervicalis intraepithelialis neoplasia) jelenti a rákmegelőző állapotokat, ezek után már valódi daganatról beszélünk. Itt is e legkisebb kiterjedésű folyamat a carcinoma in situ eltávolítása közel 100 %-ban teljes gyógyulást hoz, mivel az alapi hártya a hám alatt még ép, és rákos sejtek nem tudnak elszabadulni áttétet kialakítva. Későbbi stádiumokban a teljes gyógyulás esélye folyamatosan csökken.

HPV elleni oltás két onkogén típus ellen véd, a 16-s és 18-s illetve az egyik oltóanyag ezen kívül még három törzs fehérjéit tartalmazza, vagyis az összes méhnyakrák több, mint 70 %-t képes megelőzni, amennyiben korábban nem történt vírusfertőzés ezekkel a törzsekkel. Mivel a többi onkogén vírus még okozhat méhnyakrákot, ezért az oltás után sem szabad a szűrést elhanyagolni.

A várandóssággal kapcsolatos számítások szabályai:

1. A várandósságot az utolsó menstruáció első napjától számítjuk. A valóságban a fogantatás ennél két héttel később jön létre. Amennyiben a korai ultrahang vizsgálatok más fogantatási időpontot mutatnak, akkor a várandósság korát és a szülés várható időpontját erre alapozva határozzuk meg.

2. A családi adókedvezményhez szükséges igazolás kiadásához a fogantatástól számított 91 nap után van lehetőség. 91 nap = 13 hét +2 hét a menzesz első napja és a fogantatás között eltelt idő. Tehát a 15. hét betöltése után lehet az igazolást kiadni.

3. A várandósságot nőgyógyászati vizsgálattal vagy ultrahanggal 5-6 hét eltelte után lehet csak kimutatni. A várandóssági teszt általában ennél korábban is pozitív.

4. A szülés várható idejének meghatározása nagyon pontatlan. A hónapok különböző hosszúsága miatt 1-2 nappal eltér a teljes időtartamra számított 280 naptól. A leginkább elfogadott módszer a klasszikus számítás, amely szerint az utolsó menzesz első napjához 1 hetet hozzáadunk, majd 3 hónapot levonunk.

5. A várandósság számításánál mindig a betöltött heteket számoljuk.

A hüvelyben nagyon sokféle baktérium él. Ezek túlnyomó többségét Lactobacillusok alkotják, ezt hívjuk Döderlein flórának. Ezen kívül jónéhány kórokozó is megtalálható kis csíraszámban, többek között akár a Candida gomba is. A normális bacilusok nem hagyják elszaporodni ezeket a kórokozókat.

Ha ez az arány megváltozik, hüvelyi gyulladás, folyás alakul ki.

Hosszú távon az ilyen panaszok megelőzésére a normál flóra stabilizálása a fontos, akár szükséges rendszerességgel adagolt lactobacillus tartalmú, általában recept nélkül kapható hüvelyi készítménnyel.